Mit ünneplünk Vízkeresztkor?
Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, mely Jézus megjelenésének több momentumát kapcsolja össze, ezek közül az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett, erre emlékeztet a vízszentelés, míg nyugaton a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindemellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása.
Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-án tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.
Népszokások régen és ma
Vízkereszt ünnepéhez számos népszokás kapcsolódott az elmúlt századok során. A legtöbb a szenteltvízhez fűződött, amit ilyenkor hazavittek, hogy meghintsék vele a házakat, ólakat, megitassák vele az állatokat, ily módon elkerülve a betegségeket, rontásokat. A házszentelést a papok végezték, akik nemcsak a házakat, de azok lakóit is megáldották.
Gyakori népi játék volt a betlehemezéshez hasonló csillagozás, vagy más néven három királyozás is, amely Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatását mutatta be. A három napkeleti bölcset gyerekek személyesítették meg, díszes papírsüveggel a fejükön és egy csillaggal a kezükben, amely az utat mutatta Betlehem felé.
Érdekes néphagyományok kapcsolódnak január hatodikához külföldön is
Olaszországban például egy Befana nevű jóboszorkány hoz ajándékot ilyenkor, egyes latin-amerikai országokban pedig ezen a napon tartják az ajándékozást karácsony helyett. A franciáknál és a mediterrán országokban a sütemények jutnak különleges szerephez: az egyik szeletbe ajándékot rejtenek sütéskor, és a szerencsés megtaláló a nap királya lesz.
Kezdődik a farsang
Manapság hazánkban a legfőbb vízkereszti szokás a karácsonyfa lebontása, ám búslakodásra semmi okunk: január 6-a nem csak a karácsonyi ünnepek lezárása, a Farsang kezdete is egyben. Ez bálokkal, mulatságokkal teli, télbúcsúztató időszak, mely hamvazószerdáig tart, idén február 10-én fejeződik be. Erre az időszakra mi is receptekkel, ötletekkel készülünk!