A meghűléses betegségek főként a légúti nyálkahártyát érintik, s a hideg, nedves idő beálltával tömeges méreteket ölthetnek. A nyálkahártyán mindig jelenlévő mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok) közül a patogének a nyálkahártyák erősebb lehűlése, ellenálló képességének csökkenése esetén elszaporodnak, és így hurutot okoznak. Leggyakrabban a nátha (rhino) vírus idéz elő könnyebb, enyhébb lefolyású gyulladásokat, míg az influenzavírusok komolyabb lázas megbetegedéssel járnak.

Megelőzésként immunrendszerünket C-vitamin tartalmú gyógynövényekkel – pl. csipkebogyó, homoktövis –, valamint bíbor kasvirág (Echinacea sp.) készítményekkel erősíthetjük. Az Echinacea kivonatai fokozzák a fagocitózist, aktiválják a mikrofágokat és növelik az interferon termelést. E hatásokat erősíti egyes vegyületeik vírus- és baktériumölő aktivitása. Az izzasztó hatású növényi drogok – pl. bodza, hársfa – a káros anyagcseretermékek eltávolítása útján növelik a védekező képességet.

A légúti gyulladások először az orr nyálkahártyáját érintik. A kialakult náthát, tüsszögést, ingerköhögést és rossz közérzetet illóolajok alkalmazásával – pl. borsmenta, eukaliptusz, fenyő – párologtatással, inhalálással, bőséges folyadékbevitellel (gyógynövényteák) enyhíthetjük. Az illóolajok egyes komponensei a hidegérző receptorokra hatva ezeket összehúzzák, így javul a felső légutak átjárhatósága, csökken az ödéma, másrészt fertőtlenítő hatásuk a gyulladás tüneteit is mérsékli. Ezen felül a mentol-tartalmú illóolajok gátolják a köhögést kiváltó légúti receptorokat, és stimulálják a hideg-receptorok is. Fontos Tudnunk, hogy 3 év alatti gyermekeknél ezek nem alkalmazhatóak!

Széles körben elterjedt az illóolaj tartalmú – pl. eukaliptusz – balzsamok, bedörzsölők alkalmazása, ahol együttesen valósul meg a helyi és távoli hatás. A hát és mellkas bekenése révén kialakult helyi vérbőség javítja a vérellátást, s ezzel is fokozódik a szervezet védekező képessége. Az illóolaj egyrészt a bőrön át felszívódik, másrészt belélegzése útján aktív komponensei a tüdőbe jutnak, ahol oldják a váladékot és fertőtlenítenek.

Ha erős a fertőzés, akkor a gyulladás továbbterjedhet a torok- és a garat nyálkahártyájára is, ahol kaparó, égető érzés jelentkezik. A gyulladást adsztringens hatású gyógynövényekkel, öblögetéssel – pl. cserszömörce, párlófű, zsálya, kakukkfű – mérsékelhetjük. A zsálya levél és a kakukkfű cserzőanyagaik mellett baktériumölő tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Görcsös, száraz köhögés csillapítására igen hatékony a kakukkfű, illetve egyes nyálkatartalmú gyógynövények (pl. orvosi zilizgyökér, útifű és papsajt levél), melyek a gyulladt nyálkahártyát bevonva csökkentik a köhögési ingert.

Váladékos köhögésnél a kezelés célja a letapadt nyálka fellazítása és kiürítésének megkönnyítése, melyre szaponin és illóolaj tartalmú gyógynövényeket alkalmazunk: borostyán levél, kankalin gyökér, szappangyökér, édesgyökér, ánizs, kakukkfű stb. Az illóolaj komponensek a hörgőkben antibakteriális hatást is kifejtenek.

A meghűléses és a fertőzéses eredetű légúti megbetegedések tüneteik általában nem izoláltan, hanem egyszerre több helyen jelentkeznek, ezért célszerű a különböző „támadásponton” ható készítményeket egyidejűleg alkalmazni, hogy a betegség lefolyását meggyorsítsuk, s a tünetek intenzitását csökkentsük. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében tartsuk be a szükséges higiénés szabályokat – gondoljunk környezetünkre is!

Prof. Dr. Kéry Ágnes