Kétféle D-vitamint különböztethetünk meg: a D2-vitamin táplálék útján jut a szervezetbe, míg a kolekalciferol (D3-vitamin) főként a bőrben keletkezik a napfény UV- B sugarainak hatására. Ezért „napfény-vitaminnak” is nevezzük ezt a zsíroldékony anyagot.
A D-vitamin hormonként viselkedik a szervezetben, és szinte minden sejtünknek szüksége van rá, betegségek egész sora köthető a hiányához vagy alacsony szintjéhez. Fontos szerepe van a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, valamint az autoimmun betegségek elleni küzdelemben.
Táplálkozásunk során jelentős mennyiség juthat a szervezetünkbe állati eredetű élelmiszerekből, zsíros halakból, halak májából, a tojássárgájából, valamint növényi és dúsított élelmiszerekből is (pl. gombák, gabonakészítmények, tejtermékek, margarinok), de ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani, hogy elegendő legyen.
D-vitamin-hiány gyanúja több okból merülhet fel. Már a nyári napsütés ellen is védjük bőrünket, ezért a vitamin nem termelődik megfelelően, télre pedig nem tudjuk raktározni azt. A D-vitamin anyagcsere valamilyen más oknál fogva is zavart szenvedhet, pl. bizonyos vese- és pajzsmirigy betegségeknél. A napi ajánlott mennyiséget továbbá felülírhatja a megnövekedett igény is, a gyermekek fejlődési szakaszaiban, várandósság, szoptatás alatt, stresszfaktor növekedésével, legyengült immunrendszer miatt.
Magyarországon a felnőtt lakosság 90%-nál a D-vitamin szint nem éri el az ideálisat és minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy D-vitamin hiány lép fel.
A hazai ajánlás napi D-vitamin-bevitelre (NE=Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg D3-vitamin):
Csecsemők számára: 400-1000 NE
Gyermekek számára: 600-1000 NE
Serdülők számára: 800-1000 NE
Felnőttek számára: 1500-2000 NE
Szerző:
Seresné Koroknay Krisztina
tanácsadó
Herbaház Győr
