Most, hogy a természet egyik pillanatról a másikra, télből krókusz virágokat bontogató derűs tavaszra váltott, hogyan fogunk mi magunk – sápadtan, „téli energiaszinten”, kiürült vitaminraktárakkal – lépést tartani e Kikelettel?
Körbenézve, mindenhol kimerült, elfásult, lelassult, még a téli „fordulatszámon" (nem pörgő) vánszorgó, rosszkedvű, mosolytalan, köhögő vagy épp fejfájós embereket látunk. Nincs ebben semmi furcsa, ez a téli sötét, napfényhiányos hónapokban már-már természetes vagy legalábbis átlagos. Inkább az tekinthető deviáns viselkedésnek, ha valaki erőtől duzzadóan, aktívan, magas fordulatszámon, harsány jókedvével zavarja meg a mogorva, kívül-belül szürke tömeget.
Divat panaszkodni életünkre, egészségünkre, s a félig teli pohárról csak akkor tudomást venni, ha még nálunk is nehezebb sorsú embertársunkkal találkozunk.
Szürkeségbe süppedt hónapjainkból szeretnénk felrázni a Kedves Olvasót e rikítóan sárga virágokkal, melyek – ha hiszi, ha nem – már százszámra nyílnak a szabadban, ám csak az láthatja őket, aki vállalkozik rá, hogy a fűtött szobából kimerészkedjen a Természetbe! Ha még arra is vállalkozik, hogy a krókuszkereséshez – címlapunk mintájára – a téli szürkeséggel szakítva, krókusz-sárga pulóvert is húzzon, nemcsak a napfény és a virágok, de saját ruhájának vidám színe is jókedvre deríti, és segíti visszanyerni vitalitását – még akkor is, ha nem hisz a színterápiában.
Még ha télen sokan csak a „túlélésre játszanak", s lám – ha e sorokat olvassa –, nyilvánvalóan ez sikerült is, a Természet újjáéledését látva, már ne elégedjen meg ennyivel! Sokkal nagyobb kihívás az egyre csökkenő vitalitás visszaszerzése, az évek során beszűkülő mozgáskészség, gyengülő izomzat, fogyatkozó mentális képességek, csökkenő motiváció (legalább részbeni) újraélesztése. Mindezt soha nem adhatjuk fel, mert azzal magát az életet adnánk fel!
A cikk folytatása a ParaMEdica Egészségmagazin oldalán található.