Természetes eredetű anyagok az onkológiában II.

Fontos tudnunk ugyanis, hogy helyes, ha az összes bevitt kalória egyötöde zsír formájában kerül a szervezetbe. Ezzel biztosíthatjuk a zsírban oldódó vitaminok megfelelő szintjét. Figyelik továbbá a gyümölcsök, zöldségek és fito-kemikáliák szerepét. A vizsgálati eredmények alapján ezeket az anyagokat tartalmazó készítményeket is beilleszthetjük terápiás protokolljainkba, hatékonyabbá téve ezzel a hagyományos kezeléseket. Az elfogadott, és a szakma széles rétegeihez eljutó szaklapokban történő publikációval közkinccsé tehetik a kutatási eredményeket, így eloszlathatják azt a „misztikus ködöt”, amely sokszor éppen a lényeget fedi el. Ha hatásosak ezek a szerek, akkor ezt bizonyítsuk be, és használjuk minél szélesebb körben. Ha viszont kiderül, hogy nem tudnak semmit hozzátenni a meglévő lehetőségekhez, sőt esetenként még ártalmasak is, akkor ezt is írjuk le, és ne bolondítsuk, hitegessük a kiszolgáltatott beteget és hozzátartozóit! 

Melyek a daganatellenes táplálkozási faktorok?

1. Antioxidáns hatású vegyületek

C-vitamin

Sok helyen kapcsolódik a sejt anyagcseréjébe. Részt vesz a szervezet oxidációs folyamataiban, segíti a kötőszöveti sejtek fejlődését. Csökkenti egyes mérgek toxicitását. A véredények falában lévő sejtközti ragasztóállomány és a dentin képzéséhez is aszkorbinsav szükséges. Nagy adagban terápiás hatásai vannak: gyorsítja a véralvadást, elősegíti a csontosodást és a sebgyógyulást. Jelentős szerepe van az emésztőrendszeri daganatok megelőzésében. Napi ajánlott mennyiség: 100-500 mg. Túlzott adagolása mellett – oxalát-kristályok kicsapódása révén – vesekárosodást okozhat. Zöldségekben, gyümölcsökben természetes formában is megtalálható.

E-vitamin Zsírban oldódó vitamin, számos enzim ko-faktora. Meggátolja a membránokban, illetve egyéb sejt-alkotórészekben lévő többszörösen telítetlen zsírsavak toxikus szabad gyökké történő oxidációját. Nitrit és oxigén szabadgyök-fogó vegyület. Potencírozza más anti-karcinogén vegyületek hatását. Napi maximális dózisa: 400-800 mg. Magas adagok diarrheát, hasi fájdalmakat, gyengeséget, fáradékonyságot okozhatnak. Természetes forrásai a gabonacsírák, a máj, a hús és a tojás.

Szelén

Fontos szerepet játszik a szervezetet károsító oxidatív folyamatok kivédésében. Csökkentheti bizonyos daganatok kialakulását (pl. kolorektális, prosztata és tüdőrák). Napi ajánlott maximális mennyiség 200 mikrogramm, nagyobb dózisban toxikus lehet. A szervezetünkbe jutó szelén mennyisége függ a talaj szeléntartalmától, így napi szükségletünk táplálékainkkal általában nem fedezhető.

Béta-karotin

A májban, a bélfalban a béta-karotinból keletkezik – karotináz hatására – az A-vitamin. Nélkülözhetetlen a hámsejtek számára, és a normális csontnövekedéshez, egyben a látóbíbor előanyaga. Jelenléte a szervezetben a reprodukciós folyamatokhoz is elengedhetetlen. A karcinogenesis korai szakaszában hat. A kilencvenes években nagy reményt fűztek daganatellenes hatásához, de a vizsgálatok során kiderült, hogy A-vitamin adása mellett növekedett a dohányosokban a tüdőrák előfordulása, és a colon-carcinoma is gyakoribbá vált. Hatékonyságát jelenleg a méhnyakrák megelőzése szempontjából vizsgálják. Napi ajánlott dózis: 25000-50000NE (2-3 héten keresztül). Túladagolásának tünetei: étvágytalanság, testsúlycsökkenés, anaemia, fejfájás, hányinger, hányás, ajakberepedés, polyuria. Tartós adása mellett májkárosodás léphet fel. Zöld levelű növényekben, főzelékekben, béta-karotin formájában van jelen, de megtalálható a csukamájolajban, a tojássárgájában, a vajban és a tejszínben is.

2. Ásványi sók

Kalcium

Mérsékli az epesavak bélnyálkahártyára kifejtett toxikus hatását.

Nátrium

Ozmótikus stresszt jelent, emiatt nyálkahártya sorvadás, a sósavtermelés csökkenése, fakultatív patogének, N-nitrozo komponensek fokozott megjelenése következhet be, amely ismert karcinogén anyag.

3. Fitokemikáliák

Ligninek

Difenolos karakterű fitoösztrogének. Biológiai hatásukban is az izoflavonoidokra hasonlítanak. Megtalálhatóak a szójában, hántolatlan magvakban, az ebből készült kenyérben. A ligninek a bélbaktériumok hatására válnak bioaktív komponensekké. Egyik legaktívabb formájuk a genistein, melyet szintetikus formában is sikerült előállítani. Endothel sejtszaporodást gátló hatása révén képes gátolni a tumor-vaszkularizációt.

Szaponinok

Glikozid származékok, melyek a növények kesernyés ízét adó vegyületek. A szójában 5-8%-ban vannak jelen, és a ginseng kivonatokban is magas a koncentrációjuk. Direkt citotoxikus és növekedést gátló, immun-moduláns hatásúak, növelik, a citotoxikus T-limfociták és a természetes ölő-sejtek aktivitását, emellett közömbösítik az epesavakat. A szója jelentőségét jól mutatja, hogy az ázsiai népeknél, ahol a fehérjebevitel 10%-át a szója képezi, kevesebb az emlőrák és a vastagbél karcinoma.

Zöldség és gyümölcsfélék fitokemikáliái A káposztafélékben megtalálható sulphorophan képes eltávolítani a karcinogén anyagokat a bélhuzamból. Olyan sejten belüli enzimeket képes aktiválni, melyek – aktív transzport révén – eltávolítják a sejtből a karcinogén anyagokat. Ezt a vegyületet a brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, karfiol és fehérrépa is tartalmazza.

A paradicsom több mint tízezer különböző fitokemikáliát tartalmaz. Ezek közül kiemelendő a P-kumarinsav és a klorogénsav, melyek gátolják a nitrózaminok sejten belüli kialakulását. Ezt a vegyületet a zöldpaprika, sárgarépa, ananász és földieper is magában hordozza. A zöld tea daganatellenes védőhatását polifenol tartalmával magyarázzák, melynek antioxidáns és apoptosis (programozott sejthalál) indukáló hatása is jelentős. A National Cancer Institute (USA) több millió dolláros projekteket indított a fitokemikáliák kutatására.

Flavonoidok Daganatellenes hatásukat különböző mechanizmusok útján fejtik ki. A szója alapú étrendben nagy mennyiségben találhatók. Az eper, szeder, piros ribizli, dió és bizonyos szőlőfélék is igen gazdag flavonoid források. A vörösbor rákmegelőző hatása resveratrol tartalmával magyarázható. A flavonoidok a flavan készítményekben koncentrált formában vannak jelen.

Ösztrogén és anti-ösztrogén hatásuk miatt fito-ösztrogéneknek is nevezik őket, hatásuk jellege a szervezet ösztrogén ellátottságától függ. Az ösztrogén receptorhoz kötődve fejtik ki hatásukat, így hormonhiányos állapotban serkentőként működnek, míg hormon túltermelés esetén (mint az emlő-, prosztata-, méh- és vastag-bélkarcinómás megbetegedések többségében), a náluk biológiailag jóval aktívabb ösztrogének leszorításával, fékezőleg hatnak. Bioflavonoid receptorhoz kötődnek, (az ösztradiolt leszorítják), ezáltal fejtik ki sejtburjánzást gátló hatásukat.

A daganatos betegek terápiája során rendkívül fontos, hogy mindig egyeztessenek a kezelőorvossal, mivel a készítmények alkalmazása bizonyos kezelések mellett káros is lehet (pl. Methothrexat kezelés alatt folsav szedése, vitatott továbbá az antioxidánsok alkalmazása sugárterápia alatt stb.). Esetleges interakciók lehetőségei miatt nagyon fontos a gyógynövények és gyógyteák hatásának, mellékhatásainak ismerete, illetve a vitaminok és ásványi sók túladagolásának elkerülése, az ajánlott napi mennyiségek pontos betartása.