A fekete nadálytő hazánkban is őshonos, régóta ismert gyógynövény. Gyógyászati szempontból legértékesebb része a gyökér és a rizóma, amelyek jelentős mennyiségben tartalmaznak biológiailag aktív anyagokat.
Hatóanyagai közé tartoznak a nyálkaanyagok, cserzőanyagok, az allantoin, valamint a rozmaringsav. Ezek együttesen felelősek a növény gyulladáscsökkentő, hámosító, összehúzó és szövetregeneráló hatásáért. A fekete nadálytő alkalmazását a népi gyógyászatban és a modern fitoterápiában is jól dokumentálták.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyökér májkárosító hatású pirrolizidin-alkaloidokat is tartalmaz, ezért a fekete nadálytő kizárólag külsőleg alkalmazható. Belsőleges használata tilos.
Külsőleg a gyökérből készült kivonatok, krémek, kenőcsök és borogatások elsősorban:
• nehezen gyógyuló sebek és lábszárfekélyek,
• csonttörések utókezelése,
• ízületi gyulladások,
• sportsérülések, zúzódások,
• ödémák, zárt duzzanatok,
• valamint reumatikus panaszok esetén alkalmazhatók.
A fekete nadálytő kivonatait emellett kozmetikai készítményekben is felhasználják, például ránctalanító, bőrfeszesítő és hámosító krémek összetevőjeként.
Szerző:
Szabó Erika
természetgyógyász
fitoterapeuta
fülakupunktúrás addiktológus
Bp. Százados út
