A flavonoidok legfőbb forrásai a színes gyümölcsök. Célszerű ráadásul olyanokat választanunk, melyekben a 100 mg flavonoid tartalomból 20–40 mg-nyi az antocianin mennyisége. Ezek a színes, vízoldékony pigmentek pH függők, színük a vöröstől, a bíboron és lilán át, egészen a sötétkékig, feketéig változik. Legnagyobb mennyiségben a sötét, feketébe hajló, bogyós gyümölcsökben fordulnak elő. Fontos antioxidáns, szabadgyök-fogó és rezisztencia-biológiai szerepet töltenek be.

Tekintsük át néhány közismert fekete bogyós gyümölcs flavonoid összetevőit, a teljesség igénye nélkül:

  • A fekete áfonya tartalmaz: cianidin, delfinidin, malvidin, peonidin, antocianin és asztral-gin flavonolt.
  • A fekete ribizke a flavo-nolok közül tartalmaz például empferolt, kvercetint, mirecetint és izoramnetint.
  • A fekete bodza asztragalint és sambucianint tartalmaz.
  • A kökény kverictrint és hiperozidot, míg
  • a vörösszőlő pl. hiperozidot.

Az antioxidáns hatás erősségét különböző módszerekkel mérve (TAS, TEAC, ORAC, stb.) a szakértők egymástól eltérő sorrendeket állítanak fel a fekete bogyósok antioxidáns hatását illetően. Ez is csak azt bizonyítja, hogy minél többféle gyümölcsöt célszerű fogyasztani.

 

A szerző saját sorrendjét egy magyar szabadalom keretében is megerősítette. Ez a következő: fekete berkenye, fekete ribizke, fekete bodza, kökény, fekete áfonya, fekete szeder, kékszőlő. A kökénynél – a színanyagokon túl – kiemelkedő (a gránátalmánál is magasabb) az ellagsav (egy anticarcinogén daganat-megelőző polifenol) tartalom.

Ne felejtsük el, hogy táplálkozásunk ugyancsak fontos eleme a sárgától a vöröses-barnás bordó színig terjedő bogyós és nem bogyós gyümölcseink fogyasztása is!

Fentiek alapján, a különböző étrend-kiegészítőkön célszerű ellenőrizni: az össz-polifenol, össz-flavonoid, össz-antocián, stb. jelzéseket, melyek alapján hozzávetőlegesen megbecsülhető a helyes ár/érték arány.

c. Prof. dr. Dörnyei József
a kémiai tudományok kandidátusa, MTA ÉKB-tag




Forrás: ParaMedica Egészség Magazin