 |
Az ember evolúciója során rengeteget tartózkodott a napon, s nem igen viselt ruhát a nagy melegben. A természeti népek ma is így élnek az Egyenlítő környékén. Mérések szerint, az első bőrpírig tartó 15-20 perces napozás során bőrünkben 10-20 ezer NE D-vitamin szintetizálódik. Ahogy lebarnulunk, a D-vitamintermelés intenzitása csökken, a fölösleg pedig a napfény hatására le is bomlik. A folyamatos napon tartózkodás tehát, nem vezethet D-vitamin túladagoláshoz - az evolúció során természetes, hogy kialakult ennek megfelelő szabályozása.
Amikor az ember elindult Afrikából észak felé, bőrszínének igen gyorsan ki kellett világosodnia, hogy az északi területek csökkent intenzitású UV sugárzásából is elég D-vitamint tudjon szintetizálni. A kifehéredés során a bőr szerkezetében valami változás történhetett, ami hajlamossá teszi a világos bőrűeket a melanómára. A vizsgálatok szerint, amikor a bőrt UV-sugárzás éri, akkor a bekövetkező DNS-károsodás indítja be a melanin szintézist, azaz a barnulást, ezért a barnulás képességét a DNS károsodás elhárításának a képességével azonosítják, tehát minél sötétebb bőrű valaki, annál kisebb a kockázata a bőrrákra. Akiknek a bőre az északi területek UV viszonyaihoz alkalmazkodott, azok jóval kevesebb napozást igényelnek, s ezt figyelembe kell venniük.
Mivel napozással nem lehet D-vitamint túladagolni, megmérték a napozással elérhető legmagasabb D-vitaminszintet, hiszen ez még biztosan nem ártalmas. A vizsgálatba bevont, folyamatosan napon élő és dolgozó Puerto Rico-i farmerek vérében 90 ng/ml-es átlagértéket mértek. Egy 2012. évi vizsgálatban a kutatók 35 maszáj és 25 hadza vérének D-vitaminszintjét ellenőrizték. Mindkét törzs egész nap a szabadban tartózkodik, ruhát alig viselnek. A maszájoknál a legmagasabb érték 67 ng/ml, a hadzáknál pedig 68 ng/ml volt.
UV-lámpával történő „napozás" során a legmagasabb mért D-vitaminszint 110 ng/ml volt. Ezt a szintet szájon át szedett D-vitaminnal csak napi 10-25 ezer NE adagokkal lehetne elérni, ami 20-40-szerese a hivatalos 600 NE napi ajánlásnak - így vélhetően nem fenyeget bennünket a D-vitamin túladagolásának veszélye. Hiányából viszont sokkal nagyobb bajok származnak, például, a táplálékban található kalciumnak ez esetben csak 10-15%-a szívódik fel, ami hosszú távon csontritkuláshoz vezethet. Az idős, és az elhízott emberek D-vitaminszintetizáló képessége alacsonyabb, a sötétebb bőrűek ugyancsak kevesebb D-vitamint termelnek napfény hatására, így azonos D-vitamin szinthez többet kell a napon tartózkodniuk.
Az elemzések szerint, ha a világon a népesség D-vitaminszintje 40-60 ng/ml közé volna emelhető, akkor minimum 25%-kal csökkenne a rákos halálozás, valódi védelem azonban 60-80 ng/ml vérszint körül várható. Egy négy éves vizsgálatban napi 1100 NE D-vitamin szedését követően 77%-kal csökkent a rákos megbetegedések száma.
Magyarországon évente kb. 120 000 ember hal meg, ennek 27%-a, azaz körülbelül 32 000 ember rákban pusztul el. Ha a közegészségügy mindenkit arra buzdítana, hogy napozzon, akkor évente durván 10 000 emberrel kevesebb halna meg rákban. Melanómában Magyarországon évente 200, azaz kettőszáz ember hal meg, ugyanakkor a napozás jelentősen fokozná a melanómás beteg életben maradási esélyeit is.
Marianne Berwick kutatási eredményei szerint, a melanómát nem a leégés okozza, hanem azok, akik genetikailag hajlamosak a melanómára - azaz a világos bőrű, világos (szőke vagy vörös) hajú, világos szemű emberek - egyben a leégésre is hajlamosabbak. Fontos tudnunk ugyanakkor, hogy a melanóma szempontjából a legkomolyabb kockázati faktor az anyajegyek nagy száma - 50-100 anyajegy 5-10-szeres kockázatot jelent.
Egy 1995-ös, 25 vizsgálatot összefoglaló elemzés úgy találta, hogy a krónikus UV-hatás, azaz a szabadban dolgozás jelentősen - 27%-kal csökkenti, míg az időnkénti napozás 57%-kal növeli a melanóma kockázatot.
További vizsgálatok megerősítették, hogy a rendszeres UV-hatás véd a melanómával (és a leégéssel) szemben, magasan tartja a D-vitaminszintet, ami nemcsak a ráktól, de sok más betegségtől is megvéd. Az időszakos, kampányszerű napozás viszont 50%-kal nagyobb kockázatot jelent.
Mindenki számára - bőrszínéhez igazodó mértékben - fontos tehát a rendszeres, leégés nélküli napozás, melyhez bőrünket előedzhetjük a szoláriumban, vagy gyakori, mindig csak az első pírig tartó napozások sorozatával érhetjük el a megfelelő barnaságot és védelmet.
Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus
 | E témáról részletesen olvashat Szerzőnk most megjelent Napfényvitamin c. könyvújdonságában. |
Forrás: ParaMedica Egészség Magazin