A cukorbetegség egy komplex anyagcsere zavar, amely esetén a szervezet szénhidrát-feldolgozó hormonjának (az inzulinnak) termelése nem megfelelő. Egyik legszembetűnőbb jele, hogy szénhidrát fogyasztást követően a vércukorszint megemelkedik. Emiatt cukorbeteg számára meghatározott mennyiségű és minőségű szénhidrátot lehet fogyasztani. 
 

A cukorbetegség több fajtáját is megkülönböztetjük

  • 1-es típusú cukorbetegség: Általában fiatal korban jelentkezik, és genetikai hajlam, autoimmun eredet állhat mögötte. Ilyen esetben a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak és az inzulin termelés teljesen leáll. 
  • 2-es típusú cukorbetegség: Leginkább az idősebb korosztály érintett, különböző életmódfaktorok (pl. elhízás) hatására fokozatosan kialakuló betegség. Ilyen esetben az inzulin termelés megtartott vagy bizonyos mértékben csökkent, viszont az inzulin hatása nagy mértékben gyengül. 
  • 3-as típusú cukorbetegség: Egyéb okokból kialakuló cukorbetegség. Ilyen lehet például a krónikus hasnyálmirigy gyulladás miatt kialakult diabétesz. 
  • Terhességi cukorbetegség: A terhesség harmadik trimeszterében kialakuló betegség, aminek hátterében a méhlepény által termelt inzulinellenes hatású hormonok (pl. kortizol, progeszteron) fokozott termelése áll. Megfelelő kezelés mellett szülést követően elmúlik a betegség. 

 

A cukorbetegség tünetei

Az 1-es típusú cukorbetegségre általában könnyen felismerhető tünetek utalnak. Gyerekek esetében akár pár nap vagy hét leforgása alatt leállhat a hasnyálmirigy inzulintermelése, viszont fiatal felnőttnél ez a folyamat eltarthat pár hónapig. Általában megnövekszik a vizelet mennyisége, ezzel párhuzamosan szomjúságérzet és szájszárazság jelentkezik. A beteg testsúlya csökkenhet, míg jelentős éhségérzet jelentkezik mellette. Könnyen elfárad, levert, fizikai teljesítménye romlik. Előfordulhat, hogy előjel nélkül diabéteszes ketoacidózis zajlik le, ami során a vércukorszint extrém magas szintre ugorhat és emiatt jelentkezhet fokozott légzés, hányinger, hányás, tudatzavar, vagy akár legrosszabb esetben kóma is.

A 2-es típusú cukorbetegség ezzel szemben kevésbé jellegzetes tünetekkel jár. Akár éveken keresztül rejtve fennállhat a diabétesz, és roncsolhatja a beteg szervezetét. Legtöbbször valamilyen már kialakult szövődmény miatt diagnosztizálják a betegséget. Rendszeres vérvétel segítségével még időben kiszűrhető a cukorbetegség, sőt akár diabéteszt megelőző állapot (pl. inzulinrezisztencia) is könnyedén megállapítható.
 

A cukorbetegség szövődményei

Ha a cukorbeteg hosszútávon nem tudja normális tartományon belül tartani a vércukorszintjét, idővel késői szövődmények alakulhatnak ki. Ezek a diabétesz felfedezését követően több évvel később jelentkezhetnek. Tartósan emelkedett vércukorszint károsíthatja az erek belső falát, ami idővel érelmeszesedéshez vezethet. Ez a folyamat roncsolhatja a szívet, az agyat, a végtagokat, a vesét és az idegeket ellátó ereket. Érszűkület miatt fokozódhat a szívinfarktus és stroke kockázata. Károsodhat a vesefunkció, akár veseelégtelenség is kialakulhat, ami miatt művese kezelés is szükségessé válhat. A szemfenéken található kis erek károsodása miatt gyengülhet a látás, az idegek sérülése miatt pedig érzékkiesés, végtagok zsibbadása is jelentkezhet. 

 

A cukorbetegség kezelése

Betegség típusától és stádiumától függően más-más kezelésben részesülnek a cukorbeteg egyének. Az viszont minden kezelésre igaz, hogy az alapja az életmódváltás. A rendszeres fizikai aktivitás mellett meghatározott szénhidrátbevitelű diétával lehet megfelelő szinten tartani a vércukorszintet és késleltetni a szövődmények kialakulását. Az életmódterápia a betegség előrehaladásával kiegészülhet gyógyszeres kezeléssel, majd később inzulin pótlásával. Olyan esetben, amikor 1-es típusú cukorbetegséget diagnosztizálnak, azonnal megkezdik az inzulinos kezelést.
 

Mozgás fontossága

Kutatási eredmények alapján a mérsékelt és közepes aktivitás (heti min. 150 óra) 20-30 százalékkal csökkenti a cukorbetegség előfordulását. Továbbá az edzés növeli a szöveti inzulinérzékenységet, javítja a szív funkcióját, fokozza a vérkeringést és növeli a „jó koleszterin” (HDL-koleszterin) szintjét. 

A testmozgás jótékony hatása csak akkor érvényesül, ha rendszeres. Ha az utóbbi időben nem voltál túlságosan aktív, akkor fokozatosan emeld a sportolásra szánt időt és a fizikai aktivitás intenzitását. Javasolt fizikai aktivitás:
18-64 év között – a hét 5-6 napján 30-60 perc közepes intenzitású fizikai tevékenység.
65 év felett – a legtöbb napon 30 perc alacsony fizikai aktivitás.

Ezenkívül a végezz közepes intenzitású súlyzós edzést a hét 3 napján, ami alatt átmozgatod minden izomcsoportod.

Ha inzulinnal kezelnek, akkor körültekintően kell összeállítanod az edzésterved, különösen, ha intenzív sportot folytatsz. Fizikai aktivitás hatására ugyanis nő a sejtek cukorfelhasználása és fokozódik a sejtek inzulin iránti érzékenysége. Ezért intenzív mozgás esetén, vagy egy nem megszokott munkavégzéskor (pl. nagytakarítás, kerti kapálás, ásás) szükségessé válhat az inzulin adagjának csökkentése és / vagy szénhidrát tartalmú plusz étkezés beiktatása, hogy elkerüld az esetleges rosszullétet. 
 

 

A diéta alapvető szempontjai

A cukorbeteg diétája az egészséges táplálkozás alapelveire épül. Az étrend energiatartalma az életkor, a testmagasság, a testsúly, a tápláltsági állapot és a fizikai aktivitás függvényében határozható meg. 
Az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) aránya a következőképpen alakul:

  • 50-55% szénhidrát
  • 15-20 % fehérje
  • 30% zsír


Cukorbeteg számára a legtöbbet emlegetett tápanyag a szénhidrát. Ez a szervezeted legfőbb tápanyaga, ezt tudja leggyorsabban felhasználni. Az általad fogyasztott ételek, élelmiszerek legnagyobb része tartalmaz valamilyen szénhidrátot. 

Az élelmiszerekben található szénhidrátok mindig vércukorszint emelkedést okoznak, viszont mindegyik étel másként hat a vércukorszintedre. Beszélhetünk egyszerű szénhidrátokról (cukrok) és összetett szénhidrátokról (keményítő). Az egyszerű szénhidrátok gyorsan felszívódnak, így hirtelen vércukorszint emelkedést okoznak, míg az összetett szénhidrátok lassan szívódnak fel, így vércukorszint emelő hatásuk is kevésbé jelentős, elnyújtott. Ezt a hatást szokták kifejezni a glikémiás index használatával. A glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát vércukorszint emelő hatása milyen mértékű a szőlőcukor vércukorszint emelő hatásához viszonyítva. A glükóz vércukorszint emelő hatása 100%, a répacukoré 70%, a zabpehelyé 55%, míg a retek glikémiás indexe 30% alatti. 

 

A glikémiás indexet befolyásoló tényezők:

  • Szénhidrát fajtája (egyszerű / összetett)
  • Táplálék halmazállapota (folyékony élelmiszerből könnyebben felszívódik a szénhidrát, így fokozottan emeli a vércukorszintet)
  • Az étel fehérje és zsírtartalma (minél több a fehérje és a zsír tartalom, annál lassabban szívódik fel a szénhidrát)
  • Ételkészítés módja (aprítás, túlfőzés megkönnyíti a felszívódást, fokozottabb lesz vércukorszint emelkedés)
  • Rosttartalom (a magas rosttartalmú élelmiszerekből lassabban szívódik fel a szénhidrát)

Persze nem csak az a fontos, hogy mennyire emeli meg a vércukorszintet az adott étel, hanem az táplálék szénhidrát tartalmát is figyelemebe kell venni. Lehet, hogy a cseresznye alacsonyabb glikémiás indexű, még is, ha megeszünk belőle egy tálnyit, már is jelentősen megemelkedik a vércukorszintünk.

A cukorbetegnek le kell mondani a pékáruról?

A szénhidrátok nem az ellenségeid. Kerüld a magas szénhidrát tartalmú, finomított lisztet és cukrot tartalmazó pékárukat, süteményeket, desszerteket. Viszont heti 1-2 alkalommal belefér valamilyen csökkentett szénhidrát tartalmú, cukormentes finomság. Emellett pedig naponta többször fogyaszthatsz teljes értékű gabonákat, teljeskiőrlésű, rozsos, magvas zsemlét, kenyeret, kiflit. 
 

Szénhidrátok mérése

A felhasználásra kerülő szénhidrát tartalmú nyersanyagok és élelmiszerek súlyát tisztított állapotban meg kell mérni, és szénhidráttartalmukat az egész napra engedélyezett mennyiségbe be kell számítani. A rizst, tésztát, egyéb köretet mérd le elkészítés előtt és után is, hogy megfigyeld a végbemenő térfogat változást, és megszokd a fogyasztható mennyiséget. Egy idő után gond nélkül, és méregetés, számolgatás nélkül meg tudod majd mondani, hogy az adott étel milyen vércukorszint emelkedést okozhat nálad. 

A szénhidrát tartalom meghatározására segítségül hívhatod a tápanyagtáblázatot, vagy vezetheted online vagy telefonos applikációban a táplálkozási naplódat. Utóbbi esetben a program könnyedén elvégzi helyetted a szénhidrát számolást, neked csak a méréssel kell bajlódni. 
 

A napi étkezések számát a kezelés határozza meg:

  • Gyógyszeres kezelés esetén napi 5 étkezés
  • Humán inzulin esetén napi 6 étkezés
  • Analóg inzulin esetén napi 3 étkezés javasolt.

Lehetőleg azonos időpontokban történjen a táplálkozás és az egyes étkezésekre egyenletesen oszd el a napi szénhidrát mennyiséget. Így kiküszöbölhető a vércukorszint túlott mértékű ingadozása, mérsékelhető az étkezések utáni hirtelen vércukoremelkedés, valamint csökkenthető a testsúly gyarapodás mértéke. 
 

Szénhidrátok elosztása a nap folyamán

A szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat. Legkisebb reggel és késő délután, legnagyobb délben és éjjel. Éppen ezért reggelire kevesebb szénhidrátot szabad fogyasztani, mint délben vagy este. A három főétkezést tekintve az ebéd tartalmazza a legtöbb szénhidrátot, a reggeli a legkevesebbet és a vacsora a kettő közti mennyiséget.

Étkezés ideje

7 óra

10 óra

13 óra

16 óra

19 óra

Szénhidrát mennyisége

25-30 g

15-20 g

40-50 g

15-20 g

30-40 g

 

Élelmi rostok szerepe  

Az élelmi rostok növényekben található olyan összetett szénhidrátok, melyeket az emberi szervezet nem tud lebontani. A rostoknak több, nagyon fontos pozitív hatásuk van:

  • A cukorbetegek számára a legfontosabb, hogy a rostok gátolják a szénhidrátok felszívódását, ezzel megakadályozzák a hirtelen vércukorszint emelkedést.
  • Serkentik a belek mozgásait, ezzel megakadályozzák a székrekedés kialakulását.
  • Megkötik a vizet, megduzzadnak, így a gyomorban tartózkodásuk alatt csökkentik az éhségérzetet.
  • Táplálják a vastagbeledben megtalálható jótékony baktériumokat, amik befolyásolják immunrendszered működését, bélrendszered épségét és – bizonyos kutatási eredmények alapján – az anyagcseréd működését is. 

     

Milyen élelmiszereket javaslunk és nem javaslunk a cukorbetegek számára?

Ne fogyasszon a cukorbeteg

Mértékkel fogyaszthatja

Szabadon fogyaszthatja

Szőlőcukor, malátacukor, répacukor, nádcukor, méz és minden olyan élelmiszer, étel, ital, mely ezek felhasználásával készült (lekvár, befőtt, kompót, édesség, sütemény, üdítő, csokoládé, fagylalt, parfé)

Kenyér, zsemle, kifli, sós péksütemények, tej- és tejtermékek, gyümölcsök, szárazhüvelyesek, tésztafélék, rizs, burgonya, bizonyos főzelékfélék, zöldségek, édesítőszerrel készült lekvárok, dzsemek, befőttek, sütemények, cukorkák, nápolyik

Hús- és húskészítmények, felvágottak, sajtok, sovány túró, tojás, margarin, vaj, sóska, paraj, kínai kel, fejes saláta, brokkoli, uborka, spárga, mángold, paprika, paradicsom, karfiol, kelkáposzta, zeller, rebarbara, padlizsán, édesítőszerrel készült üdítők, szörpök.

 

Szerző:
Pfuscher Kinga
dietetikus
Herbaház Pécs