A glutén a gabonafélékben (búza, árpa, rozs, triticale, tönköly stb.) található fehérjék összefoglaló neve, mely a genetikailag hajlamos emberek szervezetébe bejutva immunreakciót vált ki, ami károsítja a vékonybél nyálkahártyát. Rendkívül változatos, atipusos tünetei, illetve a szövődmények és társult betegségek miatt nehéz felismerni, de vérvizsgálati tesztekkel ma már kimutatható, és vékonybél-biopsziával is igazolható.

Ha a betegséget nem ismerik fel, vagy a diagnosztizált beteg nem tartja be a a szigorú diétát, szövődmények és társult betegségek alakulhatnak ki: hiánybetegségek, vérszegénység fejlődési rendellenességek, csontritkulás, és növekszik a gyomor- és bélrendszeri rosszindulatú betegségek kockázata is.
Egészen napjainkig a coeliakiát a ritka gyermekbetegségek között tartották számon, de az elmúlt néhány évben publikált kutatások eredményei igazolják, hogy sokkal gyakoribb, mint azt korábban a szakemberek gondolták. Az európai népesség körében átlagosan 1:100 az előfordulási gyakorisága. Napjainkban a frissen diagnosztizált betegek nagyobb része felnőtt korú, olyan beteg, akinek gyermekkorában egyáltalán nem, vagy csak nagyon enyhe tünetei voltak, maga a betegség pedig csak később jelentkezett.
A már ismert coeliakiás betegek elsőfokú rokonainak (szülők, testvérek, gyermekek) körében a lisztérzékenység ismételt előfordulási gyakorisága mintegy 10 %-os.
Napjainkban Magyarországon minden 10 lisztérzékeny beteg közül kettőt diagnosztizálnak, sokan közülük azonban nem fogadják el a diagnózist, és nem követik a gluténmentes diétát. A lakosság körében a coeliakia ismertsége igen alacsony, sőt a diéta társadalombiztosítási támogatása is megoldatlan még. Európában és Észak-Amerikában a betegség felderítési aránya országonként eltérő, 0,1 és 0,5 között változik.
A gluténmentes diéta
A lisztérzékenység ma ismert, egyetlen hatékony és kizárólagos gyógymódja az élethosszig tartó, szigorú diéta. Bár a gluténmentes diéta első olvasásra egyszerűnek tűnik, betartása azonban egyáltalán nem könnyű. A gluténtartalmú gabonaféléket - búza, árpa, rozs - sokféle élelmiszer elkészítéséhez, gyártásához használják, például a kenyér, tésztafélék, sütemények, kekszek stb. Az élelmiszer-készítmények, a feldolgozott termékek – még abban az esetben is, ha kizárólag glutént természetes körülmények között nem tartalmazó alapanyagokból készültek – mégis lehet némi glutén tartalmuk (kontamináció), így fogyasztásuk a lisztérzékenyek számára nem megengedett.
Info: 06-1/438-0233, www.liszterzekeny.hu, www.aoecs.org.