Önellátó képességünket alapvetően befolyásolja végtagjaink-ban a verőereken túl a visszerek, a nyirokkeringés és ereink tónusát meghatározó érmozgató idegrostok állapota. Életünk folyamán ezek rossz működésének jeleire legtöbbünk csak szépséghibaként tekint.

Ékes példaként szolgál az életkor előrehaladtával gyakoribbá váló seprűvénák csoportja, mely a gerinc kopásos jellegű elváltozása következtében károsodó érszűkítő rostok működési zavarából származik. Az előző lapszámokban részletesen bemutatott artériás keringészavar mellett – melynek köztudottan vezető tünete a görcsös lábikra-, comb- vagy farizom fájdalom, az érintett oldal esetenként szédüléssel, eszméletvesztéssel kísért kargyengesége – gyakoriságában a vénák értágulattal kísért eltérése a leggyakoribb érgyógyászati probléma. Bár mindkét nem betegsége, de a terhesség a hölgyek esetében jelentősen megnöveli gyakoriságát. Megelőzése – ismert családi hajlam – esetén a terhesség első hónapjaitól viselt rugalmas harisnyák alkalmazásával, értorna végzésével biztosítható lenne. Legyen szülői kötelességünk lányaink visszereinek védelme!

A vénák károsodásának vezető tünetei: a lábak indokolatlan fáradtsága, a „nehézláb” érzés, égő jellegű érzészavar, a takaró tűrésének képtelensége, lábduzzanat. A vénatágulatok felületes formáit nem mindig kíséri a mélyvénák működési zavara – melyet elsősorban a billentyűk zárási elégtelensége okoz. Hosszú fennállása a vénás nyomásemelkedés miatt a vénatágulat terjedését idézi elő. Ezeken a szakaszokon lelassul a vérkeringés, s a tartós vérkeringési zavar vérrögösödéshez – trombózis – vezethet. Figyelmeztető tünetei: vörhenyes, tejeskávészerű, később barnás, majd kifejezett bőrmegkeményedéssel kísért elváltozások formájában, melyek általában 5–15 év alatt alakulnak ki.

Hajlamosító tényezői a visszértágulat mellett, s az igen ritka – 1:10000 arányú – genetikai adottságokon kívül a gyulladásos megbetegedések és a fizikai inaktivitás, valamint ifjú hölgyek esetén a fogamzásgátló tabletták szedése. Kiemelten magas kockázattal jár a mozgásszervi gyulladásos megbetegedéseket kísérő, a traumatológiai, ortopédiai, nőgyógyászati, urológiai és hasi sebészeti műtéteket követő ágynyugalmi időszak, valamint ugyanezen szakterületek műtéti beavatkozást nem igénylő gyulladásainak köre. Ez esetekben a vérrög oldását célzó, majd véralvadásgátló kezelést megfelelő kompressziós fokozatú rugalmas harisnya és értorna alkalmazásával egészítik ki.

A nyirokkeringés zavarának jellemzője a végtagok – testtartástól függetlenül is kialakuló – vizenyőssége. Elsősorban hegesedéseket kiváltó gyulladások, operációkat követő kötőszövetes zsugorodás által leszorított nyirok erek, valamint egyes kórokozók által kiváltott nyirokérgyulladások, következtében lép fel. Leggyakoribb nyirokkeringési zavart okozó megbetegedés az orbánc, amelynek kialakulásában a vénás és artériás keringészavar mellett a cukorbetegség is szerepet játszhat. Elsősorban a pedikűr igényel megfelelő óvatosságot. Már kialakult keringészavar esetén – legyen az nyirok vagy vénás – a kiváltó ok kezelése mellett a végtagduzzanat csökkentésére a végtag egészére kiterjedő kompressziós kezelés mellett kötelező az aktív tréning, az izommunka.

Kiegészítésként – nem fekélyes végtag esetén – a masszázs mellett a jól vezetett hydro-, galvanoterápia is kedvező hatású lehet. A megelőzést, illetve a folyamat lassítását szolgálják az erek rugalmasságára ható gyógyászati és nem gyógyászati készítmények, eljárások: a vadgesztenye tartalmú kivonatok, pakolások, az aprómagvas gyümölcsök (ribizli, szeder, málna, szamóca) magas koncentrációjú érfal erősítő vitaminjai, a napi 30–40 perces átmozgató jellegű tréning és az óránként legalább 10 perces séta.

Dr. Polyák József

belgyógyász-, kardiológus-, klinikai farmakológus szakorvos a magas vérnyomás ellátásának „Európai minősítettségével” rendelkező orvosa

Forrás: ParaMedica Egészség Magazin

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát verzió

Hozzászólások

Ferencsevics Frenc

8 hónapja írta

Volt egy jobb oldali mélyvénmás trombózisom. amit a kórházból kijövet már tovább nem kezetek.
Nyolc hónap elteltével, bejött a bal lábszáramba, kegyetlen fájdalommal, és mai napig nem szűnő
erös lábszárduzzanattal. Feszüléssel.
A lábszáramban egyre erősödő feszülést érzek, és mostmár bottal is csak tipegve tudok járni.
Ez a folyamt kb. 4 éven át alakul.
Orvosommal Az INR 2-3 beállítását igyekszünk elérni
kisebb-nagyobb sikerrel. (most mindegy,hogy aktív koromban mennyi hasznot hajtottam a társadalomnak) dehát ez minden: BIZONYTALANSÁG.
Tisztelettel:

Ferencsevics Ferenc
3032. Apc, Árpád u 4.

Kérdésem:
Nem lenne itt szükség egy érsebészeti kivizsgálásra