Egerek izomsejtjeiben azonosítottak egy fehérjét, amely hírvivőként hozzájárul a testmozgás előnyös hatásaihoz - idézte amerikai kutatók eredményét a HealthDay című ismeretterjesztő portál (www.healthday.com).

Bruce Spiegelman kutatásvezető, a bostoni Dana-Farber Rákintézet és a Harvard Egyetem orvosi karának sejtbiológusa felidézte: számítottak arra, hogy a test szövetei valamilyen módon értesülnek a mozgásról, az izmok működéséről.

A Nature tudományos magazinban szerdán közzétett tanulmányban a kutatócsoport egy fehérjéről számol be, amely kémiai hírvivőként tevékenykedik. Mint megállapították, a görög istenek hírnökéről, Iriszről elnevezett irisin szintje mozgás közben megemelkedik az izomsejtekben. Kiderült az is, hogy az irisin fehérje hatására átalakul a fehér zsírszövet, amely a bőr alatt rakódik le és az elhízást okozza.

Amikor a fehérjét elhízott, a diabéteszt megelőző állapotban lévő, mozgásszegény életmódra kényszerített egerekbe fecskendezték, az anyag olyan géneket aktivált, amelyek a káros fehér zsírszövetet "jó", barna zsírrá alakítják át. A barna zsírszövetről tudott, hogy több energiát használ fel, mint amennyit a mozgás elfogyaszt. Az irisin azonban nem építi az izmokat, így a mozgás szerepét soha nem veheti át teljesen.

Egy egércsoportot a tanulmány részeként nagy zsírtartalmú étrenden tartottak, ezzel rontották szervezetük glükóztoleranciáját. Az irisin fehérje 10 napos adagolásának hatására az állatok szervezete jobban szabályozta a vércukor és az inzulin szintjét, így sikerült megelőzni náluk a diabétesz kialakulását, és túlsúlyuktól is könnyebben szabadultak meg.

Mint a kutatók elmondták, elképzelhető, hogy egy irisinen alapuló szer humán klinikai próbái két éven belül megkezdődhetnek. Spiegelman egyúttal társalapító is a bostoni székhelyű Ember Therapeutics vállalatnál, amely a szer fejlesztési jogait birtokolja. A kutatást az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete, a NIH is támogatta.